ÉRSEKSÉG [ë] főnév -et, -e [ë, e]
- 1. Az érsek tisztsége, hivatala, méltósága. Idős korában nyerte el az érsekséget. || a. Ennek intézménye. Az esztergomi, a kalocsai érsekség szervezése. || b. Vmely érsek működése, ill. ennek ideje. Az ő érseksége alatt történt, hogy
- 2. Az érsek fennhatósága alá tartozó igazgatási egység; főegyházmegye. Az esztergomi érsekség alá tartoznak a dunántúli püspökségek is.
- érsekségi.