ÉRSEK [ë] főnév -et, -e [ë, e]
<A katolikusoknál, vmint némely külföldi protestáns államban> vmely egyházmegye élén álló s néhol több egyházmegye fölött felügyeletet gyakorló püspök, ill. ritk. ennek címe. Az egri, esztergomi, kalocsai érsek; a canterbury, yorki, upsalai érsek. Az érsek rangban megelőzi a püspököket. Az érsek egyházmegyéjét főegyházmegyének nevezik. □ Hirdete egyszersmind esztergomi érsek | Toldira nagy átkot. (Arany János) Báthori nádor, Ujlaki herceg
vacsorára voltak hivatalosak Tamás érsekhez. (Móra Ferenc)