Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÉRME [e] főnév érmét, érméje [e]
  • 1. Fémből készült pénzdarab. Ötforintos érme. || a. Viteldíjnak, használati díjnak rendsz. automata útján leróható ilyen fizetési eszköze; tantusz. Telefonálni akart, de nem volt érméje.
  • 2. (konyhaművészet) Érmék: sertés- v. borjúszűzpecsenyéből, ill. marha-vesepecsenyéből vágott, húsverővel vékonyra vert, lehetőleg szabályos, kerek alakú, hirtelen sült kis húsdarabok.
  • Szóösszetétel(ek): 1. érmealak; érmeár; érmebedobás; érmefelirat; érmegyűjtemény; érmegyűjtő; érmeismeret; érmetömeg; érmeverés; 2. aranyérme; telefonérme.