Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. A közösség szempontjából hasznos, a társadalom elismerésére, tiszteletére, hálájára méltó cselekedet, tett v. magatartás. Vkinek bokros érdemei; elvitathatatlan érdem; érdemeinek jutalmául; érdemeinek és szolgálatainak → elismerésével; nagy érdemei vannak vmiben; érdemekben gazdag; a maga v. saját érdemének tekint vmit; vkinek érdemeit kisebbíti, növeli, túlozza; kiváló érdemeket szerzett vmiben; vmit érdeméül tud be vkinek; érdemül → tulajdonít vkinek vmit. Az ő érdeme az, hogy ; érdeme szerint bánik vkivel, becsül, büntet, ítél meg, jutalmaz vkit. □ Fortuna Érdemre nem tekint, szemtelen, vak. (Faludi Ferenc) A derék nem fél az idők mohától, A koporsóból kitör és eget kér, S érdemét a jók, nemesek s jövendő Századok áldják. (Berzsenyi Dániel) Ilyenek hát követeink, ilyenek? | Isten őket érdem szerint áldja meg. (Petőfi Sándor) Az életet, ím, megjártam Ada címet, bár nem kértem, S több a hirnév, mint az érdem. (Arany János) Közveszélyes őrült. | Nem önveszélyes. Hisz magának ő | sohasem árt. Ez minden érdeme (Kosztolányi Dezső)
2. <Vmely dolog> értéke, értékes tulajdonsága. A könyv nagy érdeme a világos, ízes nyelv. A bíráló elismeri a mű kiváló érdemeit.
3. (választékos) Vminek a lényege, veleje, vmely ügy, dolog fő része. Az ügy érdeméhez szól; érdemben tárgyalják a javaslatot; térjen a dolog, az ügy érdemére. □ Szóljon a dolog érdemére, és ne térjen félre oly dolgokra, amik ide nem tartoznak. (Jókai Mór)