Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÉGETT [ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
  • 1. (csak határozóval) Tűz által elhamvasztott. Rommá égett házak; porig égett falak. □ Egy porig égett üszökhalmaz mellett mindenki komoran halad odább. (Tolnai Lajos)
  • 2. Égett ember: a) olyan e., aki égési sebeket szenvedett; b) (népies) olyan e., akinek háza és minden ingósága leégett. □ László úr …, mint az égett ember, széttekintett a romokon. (Tolnai Lajos)
  • 3. Olyan <dolog, tárgy>, amelyen az égés feltűnő nyomot hagyott, amely megpörkölődött v. elszenesedett. Ócska, égett bútorok. Égett bőr szaga érződött. || a. Tűztől, forró, tüzes tárgy által okozott, előidézett. Égett folt a ruhán; égett seb.
  • 4. Olyan <eledel v. főzéshez való kellék>, amely a kívántnál nagyobb mértékben megsült, ill. megpirult, s emiatt a kelleténél sötétebb színűvé v. kellemetlen szagúvá lett. Égett hús, rántás, sütemény, zsír.
  • 5. (népies) Olyan <föld, terület>, amely erős napsütés és tartós szárazság, aszály miatt kiszáradt. Égett, kopár földek.
  • égettség.