Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÉPKÉZLÁB melléknév és határozószó
  • I. melléknév
  • 1. Olyan <személy>, akinek minden tagja ép, aki járni, mozogni, dolgozni tud, aki munkára, erőkifejtésre alkalmas; ép testű, munkabíró. Minden épkézláb ember siessen a tüzet oltani! Van itt vki épkézláb ember? □ Írmagul sem lehetett [a] … város falai közt épkézláb embert találni. (Jókai Mór) Az őrség valamennyi épkézláb tagja, szuronyos fegyverrel vállán, felnyomult az udvarra. (Kuncz Aladár)
  • 2. (átvitt értelemben, ritka, tréfás) Ép (1), sértetlen, csorbítatlan <tárgy>. Nincs a háznál egy épkézláb pohár.
  • 3. (átvitt értelemben) Értelmes, világos, jól felépített, hibátlan <gondolat, megnyilatkozás>. Nem tud egy épkézláb mondatot leírni.
  • II. határozószó (népies) Épségben, baj nélkül. Alig tudtam épkézláb megmenekülni. □ A szegény katona … tíz krajcárért, meg egy prófuntért szolgálja a hazát … Elmegy épkézláb, s hazajön egy mankóval. (Jókai Mór)