Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
I. főnév Magával tehetetlen, szellemi működésében erősen hanyatlott, súlyosan beteg személy. □ Élőhalott az már. A szél ütötte meg. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben) Reménytelen, kilátástalan életre ítélt v. ilyen életet vállalt személy, közösség. □ A zárdák katakombáinak mindig vannak élőhalottjai. (Jókai Mór) Ausztria mint valami élőhalottal volt összekötözve Magyarországgal. (Móricz Zsigmond)
II. melléknév Olyan <személy>, aki az élőhalott állapotában van. □ Térdre roskadtam élőhalott bálványom előtt. (Jókai Mór)