ÉLJENEZ [éjjënëz v. éljënëz] ige -tem [e], -ett v. ..nzett, -zen [ë, ë, ë]
tárgyas Éljen kiáltásokkal ünnepel, éltet vkit, vmit.
Sokáig éljenezték a szónokot. □ A katonaság
vígan éljenzett egy fényes csoportot. (Jókai Mór) || a. tárgyatlan
Az utcán nem éljeneznek már. □ A néptömeg a közeledő nádornak éljenez. (Jókai Mór)
- Igekötős igék: megéljenez.
- éljenző.