ÉLETÖSZTÖN [t-ö] főnév
Az élet fenntartására, az életben maradás biztosítására irányuló ösztön.
Erős benne, felébredt benne az életösztön. □ Annyi józan ész, vagy tán életösztön megmaradt nálam, hogy hirtelen arcra vessem magamat. (Jókai Mór)
- életösztönös; életösztönű.