Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
ÉLETADÓ [t-a] melléknév és főnév (irodalmi nyelvben)
I. melléknév
1. (ritka) Olyan <nő>, aki gyermeket hoz világra. Életadó anyák.
2. Olyan, ami az élet jelenségeit lehetővé teszi, v. serkentőleg hat rájuk. A nap életadó melege. □ Állsz, mint tengernek partján az egekre növő fa, Melynek Életadó gyökerét csapkodva emészti az árviz. (Vörösmarty Mihály) Az én apám hozta a frissítő, életadó tavaszi levegőt a didergő hideg pusztulásba. (Móricz Zsigmond)
II. főnév (ritka) Vkinek, vminek az életadója: okozója, létrehozója, szülője. □ Hívja e Kar | Aether atyánkat, a mindenek [= mindenség] életadóját. (Arany JánosArisztophanész-fordítás)