ÉLETHŰ melléknév
Olyan <ábrázolás>, amely mindenben ahhoz igazodik, akit v. amit megjelenít, s amelyet ezért a teljes életszerűség, a teljes hűség jellemez.
Élethű (fény)kép, festmény; élethű alakítás, leírás. □ Az egész katastrophát borzalmas élethű részletekkel írta le. (Jókai Mór) A regény rendkívül sikerült mellékalakokban. Tseresznyés uram a csizmadia, Bányavári színidirektor a megszólamlásig élethívek. (Mikszáth Kálmán)