ÉLET [e] főnév -et [ë] v. (
régies) éltet [e v. ë], -e [e] v. (
régies) élte [e] (rendsz. csak egyes számban)
I. Általában a létezésnek vmely formája.
- 1. A létezésnek az a tevékeny formája, melyet kül. az anyagcsere, a növekedés és a szaporodás jellemez: emberi, állati v. növényi lét. Az élet anyagi, kémiai feltételei. Az élet keletkezése, fejlődése, jelenségei, törvényei; → lappangó élet; szerves élet. A Holdon nincs élet. □ A jeges tenger hófedett partjain alig teng az élet. (Jókai Mór) Szemünkben ez az aggastyán a vak gyűlöletnek, a vérengző vágynak megtestesülése volt, aki
elfelejtette már azt is, hogy élet van a világon és csak pusztítani akar a pusztításért. (Kuncz Aladár)
- 2. (átvitt értelemben) Lét, létezés. (vallásügy) A halál utáni v. túlvilági élet; → átszenderül a másik életbe v. életre; életre → ébred. □ Mintha e nyolcszázéves kolostor lelke
testet öltött volna benne s ő olyan messzi világba nézne, ahol élet és halál
között a határvonalak rég elmosódtak. (Kuncz Aladár) || a. Az élet fája: a) (vallásügy) paradicsombeli fa, amelyen az örök életet adó gyümölcs terem. □ Én az élet fájából nem ettem. (Madách Imre) b) (népies, költői) életfa (3).
- 3. A természeti és társadalmi lét valósága; a valóság. Élet után fest; az életből merít; történet az életből. Életben szebb, mint a fényképen. Az életből vette regénye tárgyát. || a. (átvitt értelemben) A gyakorlat, a valóság rendje <az elképzeléssel, elgondolással szemben>. Az élettől elszakadt intézkedések; nem számol az élettel. || b. (átvitt értelemben) Vmely rejtett erőnek hatákonnyá vált formája v. vmely elgondolásnak, elképzelésnek megvalósult volta. Életre ébred; életre → hív; életre → hívás; életre → hoz; életre → kap; életre → kel v. → támad; életre → pezsdül. □ [A] Regényhőst életre hozza egy csöp tinta. (Arany János) Bennünk nagyságos erők várnak, Hogy életre ébredjenek. (Ady Endre)
II. Vmely élő szervezetnek, főleg embernek a létezési formája, ill. ennek tartalma.
- 1. Embernek, állatnak a születéssel kezdődő és a halállal véget érő tevékeny létezési módja, állapota. A puszta élet; élete árán; nincs biztonságban az élete; (jogtudomány) élet elleni bűncselekmény: gyilkosság, emberölés; megszakad élete → fonala; élete → párja; vkinek élte → világa; élet és halál v. élet-halál között → lebeg; élet-halál kérdése: sorsdöntő kérdés; élet-halál ura: a) joga van halálbüntetést is kiszabni; b) (átvitt értelemben) rendkívül nagy a hatalma; ha → kedves az élete; (szójárás) egy életem, egy halálom: nem bánom, akármi történik is velem, (mégis megteszem); vkinek az élete forog kockán; élete → szakad; veszélyben van az élete; élete veszélyeztetésével; az életébe kerül vmi: meghal vmi miatt; életben hagy: nem öl meg; életben marad; életben talál vkit; életben → van; vkinek az életéért aggódik, remeg; örül az életnek: tele van életörömmel; véget vet vki életének; → önkezével vet véget életének; → visszaad vkit az életnek; megment vkit az életnek: megmenti az életét; vkinek v. vminek az életére tör: meg akar ölni vkit, v. meg akar semmisíteni vmit; életre-halálra: a) <harcban, párviadalban> az egyik fél haláláig; b) (átvitt értelemben) a legvégsőkig; → lemond vkinek az életéről; életet → ad vkinek; életét → adja vmiért; életét → áldozza v. (ritka, régies) életével áldoz vmiért; → biztosítja életét; vmire → bízza az életét; életét → eldobja; → elhajítja magától az életet; (átvitt értelemben) életét eljátssza: nem ragad meg vmely kedvező alkalmat, és ezzel szerencsétlenné teszi magát; → elveszi az életét vkinek; életét → feláldozza vkiért v. vmiért; félti az életét; → kioltja vkinek az életét; kipusztítja az életet vhol; életét kockáztatja; életét → köti vmihez; → megkíméli vkinek az életét; → megmenti vkinek az életét; → megtartja vkinek az életét; → megunja az életét; életet → ment; életet → olt; → összeköti az életét vkivel; az életét veszélyezteti; életét → veszti; → visszaadja az életét vkinek; → megválik az élettől; életével játszik; életével fizet vmiért; életével lakol. □ Sírjak-e, hogy életemet Jól használni nem tudtam
? (Berzsenyi Dániel) Százszorta inkább éltedet Tagadd meg, mint magad; Hadd vesszen el az élet, ha A becsület marad. (Petőfi Sándor) [Műtőben.] Szívdobogtató | volt a küzdelem és
megható | az (egyébként nem becsült) életért, | fogyó kinért, nyerhető percekért. (Szabó Lőrinc) || a. (átvitt értelemben) Olyan állapot, melyben vmely személy élő voltának látható jeleit adja (mozog, lélegzik stb.). Életre → dörzsöl; életre → galvanizál vkit; életre → lehel vkit, vmit; életre → tér; → visszahoz vkit az életre; életet → önt vkibe; életet → ver vkibe. □ Asszonyok, segítsetek ezt a lánykát életre teremteni! (Jókai Mór)
- 2. Az az idő, amely alatt vki élt v. még élni fog. Hosszú, rövid élet; az élet alkonya ←; az élet hajnalán ←; az élet dele ← v. vki életének dele; élete fogytáig; az élet tavaszán ←; az élet reggele ←; élete virágjában; vkinek az élete lefolyik, lepereg; egész életében; életében először; soha életében; egész életére kihat; egész életére szóló; egész életére nyomorék marad; → örök életére; életét leéli, tölti; életét befejezi, bevégzi; életét → végzi. □ Elhull a virág, eliramlik az élet. (Petőfi Sándor) Az életet már megjártam. | Többnyire csak gyalog jártam. (Arany János) Az élet az nagyon rövid, | de, jaj, oly lassan múlik el. (Kosztolányi Dezső) || a. (átvitt értelemben) Az az idő, időtartam, ameddig vmely tárgy a rendeltetésének megfelelő formában létezik. Ennek a játéknak se lesz hosszú az élete ennyi gyerek közt. □ A gőzhajók sem igen tudják, meddig haladnak még. Csak nap-nap az életük. (Tömörkény István) || b. <Csak néhány állandósult szókapcsolatban:> érvény. Életbe lép: vmely hivatalos intézkedés, rendelkezés, rendelet, törvény hatálya, érvénye megkezdődik; életbe léptet; életben van. E rendelet azonnali hatállyal életbe lép. Az új nyugdíjtörvényt a jövő év elején léptetik életbe. Mikor lépett életbe a nyári időszámítás?
- 3. (birtokos személyraggal) Vkinek minden tudatos cselekedete, egész tevékenysége, munkássága, egész életében (2) tanúsított magatartása. Életének célja; vminek szenteli az életét. Életét a nép szolgálatába állítja. Amit tollával nem tudott bebizonyítani, azt bebizonyította életével. Szép élete volt. □ A nemes gróf polgári nyilvános életét, politikai szereplését így veszem [= fogom] föl: Hazáját mondhatatlanul szereti. (Kossuth Lajos) || a. Mindaz, ami vkivel születésétől kezdve történt, amit vki átélt; vkinek a pályafutása, sorsa. Vki életének a → regénye; elmondja az életét. "Az apostol" Szilveszter életét állítja az olvasó elé. □ Légy tükör, melyből reám néz Egész, egész életem. (Petőfi Sándor)
- 4. Az a mód, ahogyan vki él; életmód, életforma. Bűnös, erkölcstelen élet; áldozatos, egyhangú, fényűző, független, hányatott élet; → krajcáros élet; küzdelmes, magános, nyomorúságos élet; falusi, nagyvárosi, paraszti élet; munkás, vidám élet; visszavonult élet; → vitézi élet; nős, nőtlen élet; vmilyen módon berendezi az életét; vmilyen életet él, folytat; új életet kezd: erkölcsi tekintetben megújul, megváltozik; vhogy, vmilyen körülmények között v. vmiből tengeti az életét. □ Sanyaru földmüvesi életet folytatunk. (Arany JánosArisztophanész-fordítás) Új föld, új ég, új élet ez gyógyít meg minket. (Gárdonyi Géza) || a. Vmely személy körülményeinek, sorsának alakulása. Vmely esemény fordulópontot jelent vkinek az életében; maga formálja, irányítja az életét; elpuskázza, elrontja az életét. Élete fordulóponthoz jutott. □ Be más lenne itt az élet, Ha egy ifjú feleség
(Petőfi Sándor) Jól ismerem azt a dacos boldogságot, melyet anyád egy elhibázott élet árán vett. (Herczeg Ferenc) Csak ment köztük némán, mint a keresztvivő. Vitte az élete nehéz keresztjét. (Móricz Zsigmond)
- 5. Azoknak a kedvező lehetőségeknek az összessége, amelyek a cselekvő létben az ember számára adódnak. Az életbe vetett hit; még előtte az élet; élvezi az életet. □ Mit is törődnének a multtal? az élet Előttök vagyon még. (Petőfi Sándor) A világ siet s most kerül dülőre: Érdemesek vagyunk életre s jövőre? (Ady Endre)
III. A természetnek és a társadalomnak tevékenységben, történésben megnyilvánuló léte.
- 1. A természet és a társadalom emberi sorsot irányító, alakító erőinek összessége. Az élet árja (→ ár [2]); az élet könyve ←; az élet rendje ←; az élet teljessége ←; az élet tengerén ←. Ilyen az élet! Nem ismeri az életet. □ Az egész élet bennem zihál, Minden mi új, felém üget. (Ady Endre) || a. A társadalmi lét, ill. ennek tevékeny erői <az egyén szempontjából tekintve>; a megélhetéssel, a társadalmi feladatokkal, munkakörrel járó nehézségek, amelyekkel az embernek meg kell küzdenie. Az élet hétköznapjai →; az élet kitaszítottja ←; az élet napos ← oldala; az élet terhe ←; vkit → bevezet az életbe; megviseli az élet; → kilép az életbe; boldogul, megállja a helyét az életben; megküzd, megvív az élettel; még sokkal → adósunk az élet. Korán munkára fogta őt az élet. Nem való erre az életre. □ Lázad hát már az Élet alágyűrtje, | A tanitó, a legrababb magyar? (Ady Endre)
- 2. Vmely közösségnek tevékenységben megnyilvánuló léte. Családi élet; → nyilvános élet; társadalmi élet; a párt, a nemzet élete; vmely egyesület, társaság élete; fontos szerepe van szülővárosa életében; (élénk, nagy) → társadalmi életet él. □ Vagy lesz új értelmük a magyar igéknek, Vagy marad régiben a bús, magyar élet. (Ady Endre) || a. Vmely nagyobb közösség bizonyos területén folyó tevékenységeinek összessége. Gazdasági, politikai élet; → irodalmi élet; kulturális, művészeti, színházi, tudományos, zenei élet. □ Hol színi élet van; jeles
művek állottanak elő [= keletkeztek]. (Vörösmarty Mihály) A Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami népgazdasági terv határozza meg. (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya) || b. Vmely személy v. közösség tevékenységének, magatartásának megnyilvánulása <vmely sajátos (ösztöni v. szellemi) téren>. Erkölcsi, értelmi élet; → nemi élet. Hőse érzelmi életét nagy realizmussal ábrázolja az író.
- 3. A társadalmi tevékenységnek a mozgásban, munkában, szórakozásban való megnyilatkozása. Lüktető, pezsgő élet; az utca élete; → pezseg az élet; → zajlik az élet; megbénul az élet; az élet folyik tovább. Nagy élet volt akkor Párizsban! (szójárás) Úgy szép az élet, ha → zajlik. □ A zajtól, élettől visszhangzó hegyek
örömmel tölték el a
szívet. (Tolnai Lajos) Ami kis élet van még a Bikán kívül, az részben a "Népkörbe" szorul. (Mikszáth Kálmán) || a. A társadalom fejlődése, haladása. Elmarad az élettől. Lépést akar tartani az élettel.
IV. A tevékeny létnek alapja, forrása, lehetősége.
- 1. Megélhetés. Olcsóbb lett az élet. Nagyvárosban drágább az élet, mint falun. Ez a foglalkozás könnyű életet biztosít számára.
- 2. (népies) Gabona. Learatja, behordja az életet. □ A haszonbérlő úr megtagadta kérésünket
és egy szem életet sem adott. (Jókai Mór) Kerestek
mindennap három-négy véka életet. (Móricz Zsigmond)
V. Az élet jele, jelképe, értelme.
- 1. (átvitt értelemben) Életkedvet, derűt sugárzó, viruló egészség, ill. az ezzel járó elevenség vkiben. Csupa élet; élettől duzzadó. Nincs benne semmi élet. Szóláshasonlat(ok): olyan, mint az élet: szemmel láthatóan viruló egészségi állapotban van. □ Csinos kis fattyú volt, csupa tűz, csupa élet. (Mikszáth Kálmán)
- 2. (művészettörténet, film, színház) Elevenség. Semmi élet nincs a képeiben. □ A mai játékban
Hubenayné
minden élet nélkül vitte szerepét. (Vörösmarty Mihály)
- 3. (átvitt értelemben, választékos) Vkinek a legdrágább kincse, mindene. Te vagy az életem. □ Tudod, hogy ez [a gyermek] az életem! (Jókai Mór) Kifestett arcát angyalarcnak látom: A lelkem lenne: életem, halálom. (Ady Endre) || a. Életem: <kedveskedő megszólítás főleg családi kapcsolatban levők és szerelmesek között>.
- Szóösszetétel(ek): 1. életakarat; életalap; életanyag; életbiztonság; életbölcselet; életcsömör; életdráma; életdús; életérdek; életeszmény; életfájdalom; életfeladat; életfenntartó; életfolyam; életfonal; életfontosságú; életforrás; életföltétel; életfrissesség; életfunkció; életgerjesztő; életgond; élethelyzet; életideál; életidegen; életidő; életigazság; életinger; életirány; életiskola; életmeghosszabbítás; életmentés; életnívó; életosztó; életóvó; életregény; életsor; életsors; életstílus; életszakasz; életszikra; életszín; életszint; életszomj; életterv; élettörekvés; életundor; életüdv; életvédelem; életvesztés; életzaj; 2. aranyélet; cigányélet; csendélet; diákélet; előélet; emberélet; gyöngyélet; házasélet; hitélet; katonaélet; klubélet; közélet; kultúrélet; legényélet; magánélet; népélet; parasztélet; pártélet; sportélet; világélet.
- életes.