ÉDESEDIK tárgyatlan [ë-ë] ige -tem, -ett, -jék (-jen) [e, ë, ë]
- 1. (csak 3. személyben) Lassan, fokozatosan édessé válik. Szép, őszi napsütés van, ilyenkor édesedik a szőlő.
- 2. (átvitt értelemben, ritka) Vkihez édesedik vki: lassan, fokozatosan barátságos érzelem, szeretet ébred vkiben vki iránt; vonzódni kezd hozzá. Majd hozzájuk édesedik. Lassan egymáshoz édesednek. □ Valaha tán ő is hozzám édesedik; Ha nem: irígykedjék míg el nem temetik. (Arany János)
- Igekötős igék: megédesedik.
- édesedés; édesedő.