Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Az a vallásos cselekvés, amellyel az áldozást (1) végzik, az ezt kísérő ünnepélyes szertartás. → Engesztelő áldozat; → véres áldozat; áldozatra szánt v. kijelölt bárány; áldozatot mutat be (→ bemutat). Összejött a nép az áldozatra. Győzelmi áldozattal ünnepelték meg a napot. □ Pincékben és rejtett helyeken kelletett [= kellett] tenni az áldozatot a régi keresztényeknek. (Mikes Kelemen) Artemisnek ezrivel javaslám Kecskét levágni holnap áldozatra. (Arany JánosArisztophanész-fordítás)
2. Az, akit, amit feláldoznak; áldozati személy, állat v. tárgy. Elvitte a maga áldozatát. Áldozatul ad: áldozati ajándéknak v. engesztelésül átenged, odaad. □ Az áldozatból Egy szép darab húst titkon elcsene. (Arany JánosArisztophanész-fordítás) Itt szenvedek ki, mint szent áldozat. (Madách Imre)
3. (átvitt értelemben) Az a személy, aki vmely szerencsétlenségnek, sorscsapásnak, emberi gyengeségnek v. gonoszságnak terhét, nehézségét és súlyos következményét akaratán kívül, olykor méltatlanul is kénytelen elviselni. Betegség, járvány áldozata; a szerencsétlenség áldozatai; könnyelműség, meggondolatlanság áldozata. Saját hiúságának az áldozata. A szociális nemtörődömség áldozatai; áldozatát → szedi; áldozatul →(oda)dob vkit vmiért. □ Oh ember, ember, önség [= önzés] áldozatja (Vörösmarty Mihály) Szegény atyánk! Mert ő becsűletes lelkű, igaz: Azt gondolá, hogy minden ember az. | És e hitének áldozatja lett. (Petőfi Sándor) Meggyulladt a színpad, s leégett az egész circus. Szerencsére emberélet nem esett áldozatul. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás, gúnyos) Az, aki akaratán kívül kerül vmely fonák helyzetbe, v. megtorlás nélkül kénytelen apróbb nehézséget, alkalomszerű kellemetlenséget elviselni. Íme egy friss áldozat! Az esős kirándulás áldozatai. □ Mint valami áldozat a szúnyogsereg közepén, úgy állott édesanyám a konyha közepén. (Móricz Zsigmond) || b. (átvitt értelemben) Áldozatul v. áldozatául esik vminek: a) vminek a hatására v. következtében tönkremegy, elpusztul, megsemmisül v. nem jöhet létre. A város legszebb szobra is a bombázás áldozata lett. □ Sínlődik az emberiség Mindegyre pusztít a láz, S már egy egész ország esék Áldozatául. (Petőfi Sándor); b) (bizalmas, tréfás, gúnyos) <kisszerű dolog, mindennapi tény> eltűnik, megsemmisül. □ Bajusz és kecskeszakáll áldozatul esett a bécsi divatnak. (Jókai Mór)
4. (átvitt értelemben) Megfeszített munka, átlagon felüli kötelességteljesítés, anyagi hozzájárulás vmely nagy ügy, sokakat érintő mozgalom, vállalkozás céljaira. Áldozatot → hoz (vkiért, vmiért); vmely áldozatot → meghoz; az áldozattól sem riad vissza; áldozattal jár vmi. □ A nagyratermett áldozatokban él. (Berzsenyi Dániel) Nyujtsátok ki tettre a kezet már S áldozatra zsebeitek. (Petőfi Sándor) Kis áldozat a hazáért Meg nem árt. (Arany János)
5. (sport) <Sakkjátszmában> olyan lépés, amelyben későbbi előnyért vmely figurát ütésbe állítanak. Elfogadja az áldozatot.