Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan, aki, ami áld (12). Áldó emlékezet, isten. □ A püspök áldólag a fejére teszi a kezét. (Herczeg Ferenc)
2. Olyan, amivel áldanak. Áldó imádság, kéz. □ Áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket. (Petőfi Sándor) Cynthia mintha az áldó hangok elől akarna szabadulni. (Jókai Mór)
3. Vkire, vmire kedvező, áldással járó, áldást hozó. Áldó eső, mosoly. □ A napnak áldó sugarai ránk is melegítenek. (Vas Gereben) Női részvét szende bája, Szép szem áldó mosolyába | mind tiétek! (Gyulai Pál)
II. főnév -ja (népies) Aki áldója van!, az áldóját!, hű az áldóját!: <szitkozódva, káromkodásban, kb. a. m.:> a kutya mindenit!, a teremtésit!, az istenfáját! □ Aki áldója van, ni! zúgá mellettök egy erős, férfias torokhang. (Jókai Mór) Az áldóját az öregapádnak (Eötvös Károly) A kutya áldóját, lemegyek arra a törökföldre. (Gárdonyi Géza)