Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÁL melléknév ritk. -ul (önálló haszn. ritk.) (választékos)
  • 1. Nem természetes, nem valódi <ruha, haj, arcon levő szőrzet>. □ Monda egyik: "hihető, hogy csak ál – Mint a gúnya rajta – a bajusz és szakáll … " (Arany János)
  • 2. Nem igazi nevén, hanem megtévesztésül más néven szereplő, fellépő <személy>. □ Az ál Hafiz, magyar fiú, Hunyadnak kéme volt. (Vörösmarty Mihály) Az ál-Petőfi lenyomta a torkán akadt falatot. (Krúdy Gyula)
  • 3. Nem igazi, nem valódi, hanem csak külsőleges, hamis. Nem valódi csillogás, hanem csak ál.
  • 4. (ritka) Nem szívből jövő, hanem csak színlelt, tettetett. Ál becsületérzet.
  • 5. (régies) Álnok, álnoksággal, hamissággal teli. □ Mindenek fölött Légy hű magadhoz: így, mint napra éj, következik hogy ál máshoz se léssz. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Szeressünk szeretettel, … Ha ránk tör minden ember S ha álul bántatunk. (Ady Endre)
  • Szóösszetétel(ek): álbajusz; álbaloldali; álbarát; álcél; álcsillogás; álérv; álhártya; álhírlapíró; álhős; álhumanizmus; álhű(ség); áligazság; álképlet; álmagyar; álművelt(ség); álorvos; álszégyen; áltekintély; álviadal.