ÁLTALLÁT ige átallát (
régies,
népies)
Átlát (főként 1, 2) □ Általlátom, hogy egyéb kigázolás [= kiút] nincs, mint ha a dolgot szerencsére hagyjuk. (Vörösmarty Mihály) Az öreg szó nélkűl is Általlátott szándokán. (Petőfi Sándor) Bence átallátta, hogy ütött az óra. (Arany János)