ÁLTALESIK [l-e] tárgyatlan ige átalesik (
régies,
népies)
Átesik (főként 1, 5). □ Nem érzi, hiába! ezt az ilyen bajt a [= az], Ki hamar, vagy régen átalesett rajta. (Arany János) Még egy bajon kellett általesni, ez a reggelizés volt. (Jókai Mór)
- általesés; általesett; általeső.