Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÁZTATÓ melléknév és főnév
  • I. melléknév Olyan <személy, dolog>, aki, amely áztat vmit; áztatást végző. Kendert áztató asszonyok; a fehérneműt áztató mosónő; a földet áztató eső. || a. Áztatással kapcs., vele összefüggő, rá vonatk. (mezőgazdaság) Áztató öntözés: olyan öntözés, amely arról gondoskodik, hogy a víz tartósan érje a növények gyökerét.
  • II. főnév -t, -ja Nagyobb tartály v. gödör, amelyben áztatni szoktak vmit. A bőrök már harmadik hete az Áztatóban vannak. || a. (népies) Tó, mocsár, patak sekély vizű része, ahol kendert és lent szoktak áztatni. Áztatóba rak; áztatóban tart vmit. A kenderföldekhez közel volt az áztató. □ Ejnye vajon mit szemlélhet? | … tán azt az embert, Ki amott a kendert Áztatóba hordja? (Petőfi Sándor)
  • Szóösszetétel(ek): 1. áztatóhely; áztatókád; áztatókamra; áztatószer; áztatóteknő; áztatóvíz; 2. kenderáztató.
  • áztatói.