Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (ritka) Olyan, aki, ami átvet (12) vmit. A terítőt az asztalon átvető nő.
2. (régies) Olyan <ruhadarab v. annak tartozéka>, amely a testet nem burkolja be, hanem csak lazán rásimul, ill. ilyen ruhadarab(ok) összefogására való. Átvető kendő, lánc. □ Szoknyáit lehúzta a nehéz aranycsipke, mentéjét az arany átvető lánc. (Jókai Mór)
II. főnév -t, -je (régies) Átvető ruhadarab, főleg kendő v. menteféle. Átvetőjét magára terítette.