ÁTVIRRASZT tárgyas ige, (
régies) átviraszt
<Éjszakát> alvás nélkül, virrasztással tölt; egész éjjel ébren van.
Két éjszakát átvirrasztott. □ Nem azért virrasztottam át annyi álmatlan éjszakát e gondolat mellett, hogy valaki egy rövid ellenvetéssel kitérítsen határozatomból. (Jókai Mór) Ha
nem hált otthon,
inkább átvirrasztotta az éjszakát. (Kosztolányi Dezső)
- átvirrasztás; átvirrasztat; átvirrasztó; átvirrasztott.