ÁTMÉRŐ főnév -t, -je [e] (
mértan)
Középponttal bíró görbe v. gömb két szemben levő pontját összekötő távolság, mely áthalad a zárt görbe, ill. gömb középpontján.
Az ellipszis átmérői; a Föld átmérője; a kör átmérője. || a. Hengeres test keresztmetszetének két szemben levő pontja közti ilyen távolság.
A cső, a fatörzs, a rúd átmérője.