Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (ritka) Olyan <tárgy, jelenség>, amely vmin v. vhova, ill. vhonnan átlátszik (1). Az üvegen átlátszó rajz; az ide átlátszó fények. □ Az utas ázsiai pusztán képzelheté magát, mely fölött a távolból átlátszó királyi várnak tornyai tüntek föl szemei előtt. (Eötvös József) Lerajzolám a virágos erkélyt, az ismerős lugast, a rostélyon átlátszó kertet. (Jókai Mór)
2. Olyan <anyag>, amelyen át lehet látni, mert átereszti a fénysugarakat. Átlátszó esőköpeny, függöny, kabát. Szóláshasonlat(ok): átlátszó, mint az → üveg. □ Tiszta, mint a szirtből kelt patak, Melyben átlátszó gyöngyök habzanak. (Vörösmarty Mihály) Szép sárga volt az arany és nagyobbrészt átlátszó hólyagba volt kötve. (Móricz Zsigmond) A hepehupás | legelőn, mint átlátszó | fény-tó, állt a víz. (Szabó Lőrinc) || a. Finom bőrű <emberi test v. testrész>, melyen szinte át lehet látni. □ Átellenben neje foglal helyet, egy kis, finom, átlátszó asszonyka. (Jókai Mór) Kezei átlátszó fehérek voltak. (Tolnai Lajos) Vézna, vérszegény fiúcska volt, átlátszó fülekkel. (Kosztolányi Dezső)
3. (átvitt értelemben, kissé rosszalló) Olyan <beszéd, terv, cselekedet>, amelynek rejtett igazi célja könnyen felismerhető. Átlátszó célzás, kifogás, ürügy; átlátszó fogásokkal dolgozik; átlátszóan tervezget.
4. (átvitt értelemben, elavult) Egyszerű és egyenes gondolkozású <ember, emberi lélek>; egyenes lelkű, őszinte. □ Ez nem azon büszke, átlátszó lélekhez férő gondolat. (Jókai Mór)