ÁTLÁTHATATLAN melléknév -ul, -abb, (
régies) átláthatlan
- 1. Olyan, amin nem lehet keresztüllátni, átlátni. Átláthatatlan sűrűség. □ A szobában átláthatlan sötétség terjedett. (Jósika Miklós) Ez az alak
a legszabályszerűbben volt felöltöztetve
átláthatatlan fátyol burkai alá. (Jókai Mór)
- 2. (ritka) Olyan <dolog, terület, alakulat>, amelynek a túlsó széléig v. amelyen túl, amely mögé nem láthatunk. Átláthatatlan őserdő. □ Az a kis domb, mely kedvesem takarja, Rám nézve kél átláthatlan magasra, S elrejt előlem földet és eget. (Petőfi Sándor)
- 3. (átvitt értelemben) Olyan <jelenség, dolog>, amelyet nem tudunk megérteni. Átláthatatlan titok. □ Egész emberi létünk átláthatlan talány. (Jósika Miklós)
- átláthatatlanság.