Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÁTKELŐ [e] melléknév és főnév (hivatalos)
  • I. melléknév
  • 1. Olyan <élőlény, közlekedési eszköz>, aki, amely (vhol) átkel (1). Az úttesten átkelő gyalogosok; átkelő hadsereg; a folyón átkelő tankok.
  • 2. Átkelésre (1) használatos, alkalmas. Átkelő hajójárat, komp. Megszállták az átkelő réveket.
  • II. főnév -t, -je [e]
  • 1. Az a személy, aki vhol v. vmin átkel (1). Figyelmeztetés az átkelőknek. Helyet jelöltek ki az utcán átkelők számára.
  • 2. (ritka) Olyan hely, ahol át lehet kelni. Van itt valahol átkelő?
  • Szóösszetétel(ek): átkelőhely.