Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Álarcot (1) viselő <személy>. Álarcos bandita, gonosztevő, lovag, rabló. □ Az álarcos férfi jelt adott az inquisitornak. (Jókai Mór)
2. Olyan <alkalom, esemény>, ahol v. amelyen álarcot (1) viselnek. Álarcos bál, mulatság, összejövetel, vigalom; álarcos felvonulás. □ Összehítta a város embereiből a legelsőket Ma is álarcos tanácskozásra gyülekezének azok, akiket titokban meghíttak. (Mikszáth Kálmán)
3. (átvitt értelemben, régies) Olyan <személy>, aki félrevezető szándékból igazi valóját elfedve másnak mutatja, színleli magát, álarcot (3) visel. □ Tolvaj vagy! Megloptad a jóltevődet, aki házába befogadott. Álarcos vagy. Megtagadtad az apádat! (Jókai Mór) [Mikszáth] az álarcos író. Szerény maszkkal takarja okosságát, kegyetlen kajánságát. (Kosztolányi Dezső)
II. főnév -t, -ok, -a (régies) Álarcos (1) személy. □ Kádas elbeszélte diadalérzéssel Az álarcosok mit tettek a vitézzel. (Arany János)