ÁTÉRZÉS [t-é] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
- 1. Az átérez (főleg 12) igével kifejezett cselekvés. A nagy pillanat átérzése; mások bánatának átérzése.
- 2. <Irodalmi v. zenei művek tolmácsolásában> érzelmi átélés (2). Átérzéssel szavalt. Mély átérzéssel játszotta a darabot.