ÁTCSILLAN tárgyatlan ige
Átcsillan (vmin): <kis fény> vmely közegen nagy nehezen áthatolva, egy pillanatra láthatóvá válik.
Egy-egy napsugár átcsillant a felhőkön. Átcsillant hozzánk a szomszédból a lámpafény. || a. (
átvitt értelemben) □ E ködön végre átcsillant egy sugára a reménynek. (Kemény Zsigmond) || b. <Fényes tárgy> fényét vmely közegen kismértékben átbocsátva, egy pillanatra látható lesz.
Átcsillantak a ruha csipkéjén a drágakövek.
- átcsillanás; átcsillanó; átcsillant.