ÁTCIKÁZIK ige átcikáz
1. tárgyatlan <Villám> cikázva átfut vmin.
Villámok cikáztak át az égen. □ A villám
átcikáz az éjnek asztalán. (Vörösmarty Mihály)
- 2. tárgyatlan (átvitt értelemben) Átcikázik vhol: <gondolat, érzés v. annak vmely megnyilvánulása> villámgyorsan átfut vkinek arcán, agyán stb. Átcikázott az agyán egy gondolat, az arcán egy mosoly. □ Vészes gondolatok és tervek cikáztak át elméjén. (Jósika Miklós) A szavam | villámként cikázik át gyors agyadon. (Kosztolányi Dezső)
- 3. tárgyas (ritka) Hirtelen repülve átszel vmit. □ Egy repülő hal
cikázza át a levegőt. (Jókai Mór)
- átcikázás; átcikázó; átcikázott.