Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÁTBÚJIK tárgyatlan ige, (régies, tájszó, irodalmi nyelvben) átbúvik, (ritka) átbú, átbúj
  • 1. <Vmely keskeny nyíláson> rendsz. lehajolva v. összehúzódva keresztülhalad. Átbújik a lyukon, a kerítésen; átbújik az asztal alatt. □ A hézagon a legnagyobb kopó is átbújhatik. (Vas Gereben) Csakhamar akkora nyílás tágult, hogy egy ember átbújhatott. (Gárdonyi Géza)
  • 2. Közbeeső akadályon keresztülhatolva s a nyílásokat, búvóhelyeket felhasználva más helyre eljut. A sövény bokrai közt átbújt a szomszéd kertbe. □ Az egész környék egy össze-vissza árok, Beléje vezetve nagy lusta mocsárok; Gyalogja hol átbú s kicsi lovassága, Ott is védi karók sűrű sokasága. (Arany János)
  • 3. (ritka) Helyét elhagyva más helyre lopakodik és oda bebújik. A gyerek átbújik anyjához a nagy ágyba.
  • átbújás; átbújó; átbújt.