Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÁTALL tárgyas ige -ott v. -t, -jon; -ani v. -ni
  • 1. (főnévi igenévvel) <Szégyentől való félelmében v. kíméletből, ill. fáradtság miatt v. restségből, kényelemszeretetből> vonakodik megtenni vmit. Átall nálunk maradni; átall dolgozni; nem átallja megtenni; nem átall idejönni; nem átallotta kijelenteni, hogy … □ Írásban van bátorságom azt is elmondani, amit szóval átalltam. (Gyulai Pál) Ebben a cudar időben … künn lenni csak az eb nem átall, meg a csősz. (Mikszáth Kálmán) Hogyha volna Isten, számitó, Ki kicsiny bosszút állani nem átal, Latrainkra tűzzel lesujtana. (Ady Endre) Barátaim! Szörnyű rabságból ébredünk | s átallunk szabadságért küzdeni. (Babits Mihály)
  • 2. (főnévi tárggyal v. mellékmondattal) (elavult) Átall vkit, vmit: szégyent érez vkihez tartozása v. vmely tette, magatartása, helyzete, állapota, tulajdonsága miatt; szégyell. □ Átallom rokonomat és nem tudok szakítani vele. (Kemény Zsigmond) Átallod, hogy apád parasztember. (Tolnai Lajos)
  • átallás; átalló.