Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÁTALAKUL [t-a] tárgyatlan ige
  • 1. Addigi alakjától eltérő, más alakot ölt; külső formájában teljesen v. nagymértékben megváltozik. A lakás azóta átalakult. □ A falu azon az úton van, hogy a leggyorsabb tempóban átalakuljon. (Móricz Zsigmond) || a. Vmivé átalakul: felveszi vminek az alakját, szerepét v. jellegét. A víz átalakul gőzzé. A hernyó átalakul pillangóvá. A tanya átalakul kisközösséggé. A vetélytárs átalakult ellenséggé. □ Az urak kártya-partikká alakultak át, az asszonyok pletykázó kompániákká. (Mikszáth Kálmán) A mai házasságban a férj lassan átalakul eltartóvá, a feleség eltartottá. (Móricz Zsigmond)
  • 2. Lényeges tulajdonságában v. tulajdonságaiban megváltozik. A gazdasági alap megváltozásával átalakul az egész felépítmény. □ Láttam egy szolganépet … szabad nemzetté átalakulni. (Jókai Mór) Ez aztán tökéletesen átalakult, ez a nép. (Móricz Zsigmond) || a. Vmivé átalakul: átváltozik. A must átalakul borrá. □ [Az] ijedelem … remegéssé alakult át. (Kemény Zsigmond)
  • átalakuló; átalakult.