Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÁRULKODÓ melléknév és főnév
  • I. melléknév
  • 1. Olyan <személy>, aki árulkodik. Árulkodó fiú, gyermek, leány.
  • 2. Olyan <megnyilatkozás v. ritk. jelenség>, amely vkinek szándéka ellenére jelez, mutat, sejtet vmely (másoktól) nem ismert körülményt; áruló (I. 3) Árulkodó Júdás. Árulkodó elpirulás, mosoly, mozdulat. Egy árulkodó zörej már sejtette, hogy vmi hibája van a gépnek.
  • II. főnév -t, -ja Árulkodó személy. Összeszidta az árulkodót. Utálom az árulkodókat. □ Föld kiveti csontját, be nem issza vérét az árulkodónak. (Mikszáth Kálmán)
  • árulkodós.