Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÁRTATLANSÁG főnév -ot, -a
  • Általában az ártatlan (1–4) melléknévvel kifejezett tulajdonság; vkinek, vminek ilyen volta.
  • 1. Az a tény, hogy vki, vmi bűntelen vmiben. Kiderült a gyanúsított, a vádlott ártatlansága; ártatlanságát bebizonyítja, hangoztatja. □ Mondd meg nekem azt: A hűtlenségnek fekete posztaja Vagy az ártatlanságnak Patyolat lepedője takarja-e lelked. (Petőfi Sándor) □ A maga finom asszonyi éleslátásával … úgy vezeti a dolgokat, hogy végül is a fiú ártatlansága kiderül. (Kuncz Aladár) || a. Vminek nem rossz, nem ártó szándékú volta. A játék, a tréfa ártatlansága.
  • 2. Erkölcsi tisztaság, feddhetetlenség. Gyermeki, naiv ártatlanság. □ Megtartották … Az ő mennyei ártatlanságjokat. (Berzsenyi Dániel) A pap rajongásában csakhamar felfedezte az ártatlanságot. (Krúdy Gyula)
  • 3. (választékos) Szüzesség. Megőrizte, elvesztette ártatlanságát, ártatlanságától megfoszt vkit. □ Hervadása líliomhullás volt: Ártatlanság képe s bánaté. (Vörösmarty Mihály)
  • 4. Erkölcsileg romlatlan, tiszta, bűntelen személy, kül. nő. Édes kis ártatlanság; falusi ártatlanság. (gúnyos) Óh, a kis ártatlanság! || a. Olyan személy, aki semmi rosszat nem követett el, aki nem oka semminek, nem ártott senkinek. □ Egy ártatlanságot … gyalázatba kevertél – becsűlet- | é ez? (Katona József)
  • ártatlansági.