Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÁRTÁS főnév -t, -ok, -a
  • 1. (ritka) Az árt (1) igével kifejezett cselekvés; az a tény, hogy vkinek, vminek ártanak. Szántszándékos ártás volt, amit cselekedett. || a. (átvitt értelemben, költői) □ Mellettem ült sokáig egy ember, aki maga az Ártás és Téboly volt. (Ady Endre) || b. (régies) Ártására van vkinek: árt vkinek, ártalmára van vkinek. □ Most egyszer nem leszek ártásodra. (Arany János)
  • 2. (népies) <Babonás hit szerint> embernek, állatnak szemmel, ráolvasással v. más babonás eljárással való megrontása. Ártástól féltette a gyereket. Ártás van ezen a gyereken. || a. Ennek eredménye.