ÁROKPART főnév
Az árok (kül. 1, 2) oldalának felső része az útnak v. talajnak az árkot szegélyező sávjával együtt.
Az árokparton üldögél. A gyerekek az árokparton játszanak. A kecskék az árokparton legelnek. □ Négykézláb csúszik az árokpartig, ott lehasal a sárba. (Móra Ferenc) Odalépett az út szélén az árokpartra, [mely] alacsony, fekete, repedezett töltés volt. (Móricz Zsigmond)