Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÁRULÁS főnév -t, (-ok), -a
  • 1. (ritka) Az árul (1) igével kifejezett tevékenység; árusítás. Rám bízták a bor árulását.
  • 2. Az elárul (1–2) igével kifejezett cselekvés, tevékenység, magatartás; összejátszás az ellenséggel, hitszegés, gyalázatos hűtlenség. Aljas, hitvány árulás; árulást követ el. □ Nemünk ellen árulást koholtak. (Vörösmarty Mihály) [Szenttamást] Bevehetetlennek hirdették … mások S most napfényre derült ocsmány árulásuk. (Sárosy Gyula) Megútáltam hitet és csókot | s nincs árulás, mely nekem ujság. (Szabó Lőrinc)
  • Szóösszetétel(ek): felségárulás; hazaárulás.
  • árulási.