Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÁRNYÉK főnév -ot, -a
  • 1. Vmely fényforrás által megvilágított térségen, felületen látható, kevésbé megvilágított rész, amely úgy keletkezik, hogy a fényforrásnak a sugarait vmely tárgy elfogja, visszatartja. Vminek az árnyéka; az ember, a fa, a ház, a hegy árnyéka; önmaga árnyéka: nagyon lesoványodott, erőtlen; megnő, megnyúlik az árnyéka; árnyékba borít vmit; árnyékban van; árnyékot → vet vkire, vmire. A felhő árnyékot vetett az útra. Szóláshasonlat(ok): követi, mint az árnyéka: állandóan, következetes kitartással k., a nyomában van; olyan, mint az árnyék v. mint saját magának az árnyéka: feltűnően betegesen lefogyott, szörnyen sovány. □ Ahol árnyék nincsen, ott a | Fényt sem igen látni meg. (Petőfi Sándor) "Beh szépen | Fütyöl ez az én madaram! | Kendé bizony az árnyéka! (Arany János) A nap leszállóban. A fák és a házak hosszú árnyékokkal terítik be az utcát. (Gárdonyi Géza) || a. Mozgó árnykép. A falon megjelent egy árnyék. || b. A tűző napsugártól védett, árnyékos, hűvös hely. Árnyékba húzódik; árnyékban ül. Árnyékban 40 fokot mértek. Árnyékot keres, talál. □ Zöld ligetek! | Tibennetek Öröm lenni, A laurusok [= babérok] És myrtusok Árnyékában pihenni. (Csokonai Vitéz Mihály) Enyhe árnyék kínál nyugalommal Ragyogó délnek tikkasztó hevében. (Madách Imre)
  • 2. (átvitt értelemben) Vminek az árnyékában: a) vminek védelmében (megbújva); a csendőrszuronyok árnyékában; a hatalom árnyékában; a trón árnyékában; b) függő helyzetben, amelyben vki, vmi nem fejlődhetik; a nagy bankok árnyékában; c) vminek fenyegető közelségében; az → akasztófa, a bitófa árnyékában.
  • 3. (átvitt értelemben) Vminek, rendsz. vmi rossznak, fenyegetőnek közvetlen megelőző szakasza, előhírnöke, előrevetődése, bevezetője. A halál árnyéka; → előreveti az árnyékát vmi. A nagy események előrevetették árnyékukat. □ [A honra] Halál árnyéka rásötétedett. (Arany János) Pénzügyileg sötét árnyék … borult a vállalatra. (Móricz Zsigmond)
  • 4. (átvitt értelemben, költői) Bánat, szomorúság, ill. ennek visszatükröződése az arcon, a szemben. Arcán árnyék suhant át. Szemén sötét árnyék ül. Kedve árnyékba borult.
  • 5. (átvitt értelemben) <A mitológikus korban s annak hagyományaiban> a meghalt ember testetlen, lelki alakja; kísértet, szellem. □ Az atyám árnyéka … hív engemet. (Csokonai Vitéz Mihály) Halálos | ágyad felett kétségbeesésedet | kacagja árnyékom. (Katona József) || a. (átvitt értelemben) Kísértő, komor emlék. Bűnének, múltjának sötét árnyéka.
  • 6. (átvitt értelemben) Vkinek, vminek halvány, gyenge, eredeti valóságára alig hasonlító alakja. Nem → fér hozzá vminek még az árnyéka sem; gyanúnak, kétségnek még az árnyéka sem férhet vkihez. □ Legyünk fejedelmek, ne koronás árnyék. (Arany János) A pirospozsgás parasztleány … csak árnyéka lett minapi alakjának. (Jókai Mór) A gyanú árnyéka sem férhet a miniszter jelleméhez. (Herczeg Ferenc)
  • 7. (átvitt értelemben, ritka) Múlékony, halvány, megfoghatatlan dolog; csalékony látszat. Árnyékot kerget; árnyék után kapkod.
  • 8. (festészet) <Festményen, rajzon> a kevésbé megvilágított felület ábrázolására alkalmazott sötétebb szín. Felrakja az árnyékokat.
  • Szólás(ok): nem ijed meg a maga árnyékától: bátor ember. Közmondás(ok): árnyékáért becsüljük a vén fát: az öreg embereket rendsz. már nem annyira munkájukért, teljesítményükért, mint inkább életbölcsességükért, tanácsaikért becsüljük.
  • Szóösszetétel(ek): 1. árnyékkormány; 2. félárnyék; szélárnyék.
  • árnyéki; árnyékú.