ÁRISTOM főnév -ot, -ja v. -a (
népies,
régies)
Kisebb szabadságvesztés, büntetés kitöltésére haszn. épület v. helyiség, főként a katonaságnál; börtön, fogház, zárka. □ Minden alkalmat helyesnek talált arra, hogy legényeit
egy pár napra a tábor áristomába vitesse. (Tömörkény István) || a. Kisebb, enyhébb szabadságvesztés, főleg a katonaságnál; fogság.
Két napi áristomot kapott. □ A köhögésért kétévi áristom jár, ha valakinek
morogni kezd a gyomra: tízévi kényszermunka. (Gelléri Andor Endre)
- Szóösszetétel(ek): kaszárnyaáristom.