Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÁRASZT tárgyas ige -ott, árasszon
  • 1. (választékos) <Vizet, könnyet> áradni (1–2) késztet. □ Halál, ez az a szó, mely annyi könyveket [= könnyeket] Áraszt. (Csokonai Vitéz Mihály)
  • 2. <Vmilyen hőmérsékletű levegőt, fényt v. szagot> folyamatosan nagy tömegben v. nagymértékben bocsát ki magából. Fényt, hideget, illatot, meleget, szagot, világosságot áraszt. □ A magas fehér cserépkályha kellemes meleget áraszt. (Gárdonyi Géza) Gyönge borszagot árasztott. (Kosztolányi Dezső)
  • 3. (átvitt értelemben) Vmit áraszt vkire, vmire: <lelki v. anyagi javakat> folyamatosan és bőven ad, gazdagon oszt vkinek, vminek. Áraszd reánk áldásodat, kegyelmedet! || a. (átvitt értelemben, választékos) Vki áraszt vmit: vmely lelki tulajdonság nagymértékben sugárzik belőle. □ [Az asszony] szelídséget árasztott és meghittséget is, mint egy galamb. (Kosztolányi Dezső)
  • Igekötős igék: eláraszt; kiáraszt; megáraszt; túláraszt.
  • árasztás; árasztó; árasztott.