Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÁRAMLAT főnév -ot, -a
  • 1. (ritka) Vmely légnemű v. cseppfolyós anyagnak állandó irányban mozgó tömege. → Poláris áramlat. □ Belépése olyan volt, mintha a fagyosszentek északsarki levegőjébe egy déli, hőséghozó áramlat rohan be. (Móricz Zsigmond)
  • 2. (átvitt értelemben) <A társadalom fejlődésében> a saját belső erejéből, határozott irányban, egyre szélesebb körben terjedő új politikai v. szellemi felfogás, irányzat, mozgalom. Új áramlat lépett fel az irodalomban. Küzdött a jobboldali áramlatok ellen. □ A színpad egész Kisfaludy Károlyig érzéketlen volt költészetünk újabb áramlatai iránt. (Gyulai Pál)
  • Szóösszetétel(ek): eszmeáramlat; légáramlat.
  • áramlatú.