ÁNGY főnév -ot, -a (rendsz. birtokos személyraggal) (
népies)
Általában közeli, idősebb férfirokon felesége <vmely rokonához való családi viszonyában; 1. személyű birtokos személyraggal megszólításként is>.
- 1. A testvérbátya felesége <az öccshöz való családi kapcsolatában>. □ Ángyom, ángyom, kedves ángyom, Mossanak meg ürmös borba, Takarjanak gyenge gyolcsba. (népköltés) || a. Tág. ért. sógornő, sógorasszony. □ Ilda is ángyának örvend vala szintén. (Arany János)
- 2. Idősebb rokon, kül. nagybácsi felesége <fiatalabb rokonához való kapcsolatát tekintve>. || a. Idősebb, közeli rokon asszony <fiatalabb rokonához való kapcsolatát tekintve>.
- Szólás(ok): ld. meny, térd.
- Szóösszetétel(ek): ángyomasszony.