ÁLTAT tárgyas ige -tam, -ott, ..asson (
választékos)
<A dolgok kedvező beállításával, alaptalan reményekkel, kecsegtető ígérettel, viselkedéssel> megnyugtatni, vigasztalni igyekszik, ill. ámít, félrevezet, bolonddá tesz vkit.
Áltatja magát. Hiú reményekkel áltatja a szerencsétlent. □ Nem áltat szép ábrándvilág. | Közelg az ősz; nincs délibáb. (Reviczky Gyula) Ó simogasson illatos kezed S áltass, hogy a jövő csodákat hoz még. (Tóth Árpád) Azzal áltattam magamat, hogy gyermekség volt az egész. (Kosztolányi Dezső)
- áltatás; áltatható; áltató; áltatott.