ÁTHATATLAN melléknév -ul, -abb, (
ritka) áthatlan (
régies)
- 1. Áthatolhatatlan. Áthatatlan fal, őserdő.
- 2. (állítmányként) (fizika) Ugyanabban az időben más test helyét elfoglalni nem tudó <test>. □ "A testek" áthatatlanok, s így két test egyszerre egy helyen nem lehet. (Jókai Mór)
- áthatatlanság.