ÁLTALLÉP ige átallép (
régies,
népies)
Átlép (főként 1, 2). □ Csillogó szem, mosolygó ajk: Ez az amit szívem óhajt, S küszöbömet átallépve, Ez derűl itt én elémbe. (Arany János) Tátongó mélység,
Ne hidd, hogy éjed engem elriaszt: A por hull csak belé, e föld szülötte, Én glóriával átallépem azt. (Madách Imre)
- általlépés; általlépett; általlépő.