Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÁLÚT [l-ú] főnév
  • 1. (irodalmi nyelvben, régies) Titkos, rejtett út. □ Átúsztattam a Körösön s erdőkön s álutakon idáig jövék. (Jókai Mór)
  • 2. (átvitt értelemben, választékos) Vmely ügy, teendő elintézésének nem egyenes, nem őszinte, nem becsületes módja. Álutakon jár. □ Soha … alacsony lélektől … kikoholt álútakon … nem kívántam arra jutni. (Csokonai Vitéz Mihály) Az ő igaz szent szerelme Fél táplálni oly reményt, Mely ál-úton boldogítsa A sovár szívérzeményt. (Kisfaludy Sándor) Soha, egyetlen levelet nem írt jegyesének úgy, hogy a levelet álúton juttatta volna a postára. (Vas Gereben)