Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Hálás szívvel emleget, magasztal vkit. Haló poraiban is áldja. □ Méltán áldja nemes lelkedet a magyar, Mert jó atyja, vezére vagy. (Berzsenyi Dániel) [Emlékezés Táncsics Mihályra.] Kendet azért mégis Áldjuk mint egy szentet, | Istenünk: az Eszme, | Haló porában is Áldja-verje kendet. (Ady Endre) || a. Vmit úgy emleget, mint boldogsága okát v. kezdetét, hálával emlékezik vissza rá. Áldja a napot, az órát, születése percét. □ Reménylem, áldani fogja a percet, mikor meglátott. (Tolnai Lajos) Szívtuk és áldottuk a napfényt. (Kuncz Aladár) || b. (tréfás, népies) Átkozva emleget, szidalmaz vkit, vmit. □ Az újdonsült Amtsdiener [= hivatalsegéd] este ugyancsak áldotta a sógor teremtését. (Vajda János)
2. (vallásügy, ritka) <Isten v. vmely felsőbbnek hitt személytelen hatalom> kegyelemben, testi-lelki javakban részesít vkit, vmit; megáld. □ Az Isten áldja a magyart! (Kisfaludy Sándor) Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. (Vörösmarty Mihály) || a. (régies, népies) Az ég v. isten áldja: <búcsúzásul:> szerencsével járjon, siker kísérje útját, vállalkozását. □ Azt se mondja: Isten áldjon (Arany János) || b. (ritka, költői) <Szitkozódásban:> aki áldja, teremti; aki veri, áldja; hej, aki áldotta!: a teremtésit, a kutya mindenit! □ Huh még azt is aki áldja, teremti! | De már abból csakugyan nem lesz semmi. (Petőfi Sándor) Hejnye, erre-arra, aki veri áldja! | Igaz volna, hogy ő ügyefogyott, gyáva? (Vajda János) || c. (ritka) Áld vkit vmivel: megajándékoz, megörvendeztet, megáld vkit vmivel. □ Ha fiakkal Isten nem áldana engem (Arany János)