ÁCSOLAT főnév -ot, -a (építészet)
Általában fából ácsmunkával készített építmény, szerkezet, alkotmány (3b); ácsmunka (1a). || a. (bányászat) Fából, általában gömbfából összeállított biztosítási egység bányatérségeknek kőzetomlás elleni védelmére. Állandó, dúcolt, ideiglenes, szoros ácsolat. Az ácsolathoz bányafának rendszerint fenyőfa dorongokat használnak. Megerősítik az ácsolatot. Kiszedik az ácsolatot.