ÁCSOL ige -t, -jon
tárgyas <Faanyagot (deszka, gerenda)> ácsszerszámokkal (fűrész, balta, szekerce) a célnak megfelelő alakúra, nagyságúra kinagyol, durván kifarag. Gerendát ácsol kapufélfának. || a. tárgyas <Fából való építményt, szerkezetet> fa alkatrészekből ácsmunkával (2) összeillesztve, egybeszerkesztve készít, csinál. Állványt, emelvényt, hidast, kerítést, ólat, színpadot ácsol. Ácsolják már az akasztófát. Hatalmas szálfákból kilátótornyot ácsoltak. □ Vár leszen a várból, Kapuit ácsolják nagy erdei szálból. (Arany János) Gerendákból és deszkákból emelvényt ácsoltak. (Gárdonyi Géza) || b. (tárgy nélkül) Ácsmunkát végez. Míg ti ácsoltok, mi a cserepet felhordjuk. || c. (tárgy nélkül) (bányászat) Ácsolatot készít. Fejtés után a vájárok egy része ácsolt.
Igekötős igék: kiácsol; megácsol; összeácsol.
ácsolgat; ácsoló; ácsolt; ácsoltat.