Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÁLLTA főnév (személyragos) álltom, álltod, álltunk, álltotok, álltuk; álltát (rendsz. csak -ban és -ból ragos alakban) Általában vkinek, vminek álló helyzete, állása.
  • 1. Álltában: úgy, ahogy áll; állása közben. Álltában elalszik. □ Olyan ott álltában, mint egy vérbe mártott Kő szobor, mely visel hosszu fényes bárdot. (Arany János) Bal lábszárát kedélyesen tapogatni kezdte álltában. (Krúdy Gyula)
  • 2. Álltából: álló állapotából, helyzetéből. □ Az ügyvéd, szivart nyújtva vendégének, … álltából beszélt. (Vas Gereben) Álltokból mosva ki, vitte [az ár] A tölgyeket. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)